Késő nyári romantikus fotózást tartottunk a dabasi Szent Jakab sétányon. Sok elkapott pillanatot szerettek volna, kevés "beállított" képet. Ezen mindig mosolyognom kell, mert az elkapott képek mögött is van beállítás. Ahhoz, hogy a kép sikerüljön, helyzeteket kell teremtenem. Olyan feladatokat adok a pároknak, amik közben elfeledhetik, hogy fényképezőgép előtt állnak. Ilyenkor születik meg a varázslat, az "elkapott" érzés. A cél persze az, hogy az önfeledt képek is előnyösek, jól fényelt és technikailag helyesek legyenek. Tehát nem csak egy esztelen kattintgatás végeredményei lesznek a képek.

Minden fotó előtt meg kell vizsgálni a fényeket, a hátteret, a kivágást. A képen szereplő emberek testi adottságait is figyelemebe kell venni, mert hiába készítek akár 50 darab nagyon önfeledt elkapott pillanatot, ha nem tetszik magának a vendégem rajta, nem lesz boldog a végeredménytől.

‍

Elmesélek egy példát: szeretem mozgás közben megörökíteni a párokat. Egy sétálás vagy felemelés, megpörgetés közben sorozat módban lövök. Ezeknek a képeknek a nagy része a kukában landol! Hogy miért? Nagyon egyszerű! A testünk mozog, az arcunkkal gesztikulálunk. Nem lesz minden kép tökéletesen előnyös. Nekem mint professzionális megbízott fotósnak, az a feladatom, hogy csak a legjobb képeket készítsem el a vendégeimről. A legelőnyösebb arcot, testhelyzetet mutassam meg. Az évek során már kitapasztaltam, hogy mik az ok a beállítások és helyzetek, amik előnyösek mindenkinek. Szóval igen van sok elkapott pillanat de minden pillanat mögött van egy kis tudatosság, ha fotózásról van szó!